MKK I. (a r�sztvev? 25 hallgat� nev�ben)

A fenti c�m k�t �llapotot k�v�n kifejezni: egyr�szt azt, hogy dr. Feh�r Istv�n professzor �r vezet�s�vel az EU agr�rpolitik�ja c. t�rgy keret�ben a mez?gazdas�gi m�rn�k, kert�szm�rn�k �s �llatteny�szt? m�rn�k BSc hallgat�k k�z�l huszon�ten Koz�rdra l�togattak, m�sr�szt azt is, hogy ezen a telep�l�sen nagyon komoly fejleszt�s val�sult meg a helyi vezet�s szak�rtelme �s a Leader program �ltal.

� K�z�s Agr�rpolitika (KAP), szubszidiarit�s, multifunkcion�lis eur�pai agr�rmodell, Fischler-terv, kult�rt�j, vid�ki n�pess�g-megtart�s, agr�r-k�rnyezetgazd�lkod�s, vid�ki turizmus. Fogalmak, melyek nyilv�nval�an mindny�junk sz�m�ra ismer?sek, jelent?s�g�ket azonban csak akkor nyerik el igaz�n, amikor a gyakorlatban megval�sulni is l�tjuk ?ket.

� Ezt a c�lt szolg�lta k�tnapos tanulm�nyutunk, ahol el?sz�r Feh�r tan�r �r foglalta �ssze az eur�pai agr�rpolitika l�nyeg�t, az integr�lt vid�kfejleszt�si politik�t, majd dr. Hajas P�l, a koz�rdi Euragro vezet?je mutatta be c�g�ket, mely n�v�ny- �s gy�m�lcstermeszt�ssel, mangalica-teny�szt�ssel �s falusi, �ko-, ill. agroturizmussal foglalkozik.

� Ottl�t�nk alatt mindezeket meg is tekintett�k, s �gy elmondhat�, nagyon fontos, hogy egy adott r�gi� tagjai egy�tt tudjanak m?k�dni, ill. mag�ban a falun bel�l is j� egy�ttm?k�d�s legyen az �nkorm�nyzat, a v�llalkoz�k �s az egyh�zak, ill. civil szervezetek k�z�tt.�

� Koz�rd eset�ben megvannak ezek az adotts�gok �s ami m�g tal�n enn�l is fontosabb: az Euragro munkat�rsai kiv�l� szaktud�ssal rendelkeznek. Ennek k�sz�nhet?en tudtak eredm�nyesen r�szt venni a Leader programban, mely az adott r�gi�n bel�l p�ly�zat �tj�n megszerezhet? fejleszt�si forr�sokat biztos�t.

� Az eln�ptelened? kisfalvak eset�ben az �gy megval�s�that� multifunkcion�lis mez?gazdas�g az �letben marad�s z�loga a mez?gazdas�gban a termel�s mellett megjelen? egy�b tev�kenys�g diverz�l�si funkci�k (pl. turizmus) ell�t�sa �ltal.

� Az alig 200 lelkes Koz�rd �l? falu: az ig�nyes vend�gh�zak, fel�j�tott k�z�p�letek, �polt term�szet �s m?velt ter�letek munkahelyeket biztos�tanak, meg?rzik az agrikult�r�t, a kult�rt�j�t �s h�torsz�got adnak a v�rosnak.

� Ezekhez kapcsol�dva �rdemes m�g megeml�teni, hogy a falu a rendszeresen szervezett ig�nyes fesztiv�lok �ltal egyre t�bb helyen ismertt� v�lik, ami a turizmus m?k�dtet�s�nek z�loga.

� Csapatunk egy�rtelm?en pozit�v �lm�nyekkel t�rt vissza Koz�rdr�l, s utunk konkl�zi�ja az elm�let �s a gyakorlat, a k�rnyezet �s mez?gazdas�gi termel�s, valamint falu �s v�ros �j t�pus� szimmetri�j�nak kialak�t�sa, mint ahogy tan�runk el?ad�s�ban elhangzott.

� Ezen szimmetria kialak�t�s�t mindenki saj�t maga is el fogja v�gezni, hiszen a beadand� m�rn�ki dolgozat t�rgya haz�nk EU csatlakoz�s�nak �s mez?gazdas�g�nak meg�t�l�se, t�bbek k�z�tt koz�rdi �lm�nyeink alapj�n.

� A tanulm�ny�t keret�ben l�tott �s bemutatott koz�rdi fejleszt�sek alapj�n k�t csoportba lehet osztani a vid�kfejleszt�ssel kapcsolatban megjelen? hallgat�i v�lem�nyeket:

� A vid�kfejleszt�s koncepci�j�nak pozit�v �rt�kel�se; t�bben sz�vesen dolgozn�nak olyan projektekben, mint p�ld�ul a koz�rdi, ahol el?t�rbe ker�lnek a termel�sen t�li egy�b diverzit�si funkci�k is, de a termel�s is meghat�roz� szerep?.

� A m�sik v�lem�nycsokor azt a k�rd�st veti fel, hol az a hat�r, ameddig turizmussal lehet foglalkozni, an�lk�l, hogy a telep�l�s elveszten� '�l? falu' jelleg�t.

� V�g�l, de nem utols�sorban ez�ton is szeretn�nk megk�sz�nni dr. Feh�r Istv�nnak, hogy megszervezte sz�munkra ezt a tanulm�nyutat �s dr. Hajas P�lnak �s munkat�rsainak, hogy bemutatt�k sz�munkra vid�kfejleszt? projektj�ket.